Betlehemezés
Karácsony napján, szilveszterkor, újévkor és vízkeresztkor jártak régen a fiatalok betlehemezni. Végiglátogatták a falvak házait sokszor éjszakába nyúlóan és szereplésükért a házigazdák apró ajándékokkal kedveskedtek nekik. Közeledtüket csengettyűszó jelezte. Még a tanyavilágba is ellátogattak. Sokan várták, rendszerint be is hívták őket, hogy a gyermekek megismerjék a játékot. Mások közeledtükre jól bezárkóztak, nehogy elemeljenek tőlük valamit a betlehemesek. A betlehemezés célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, jelmezek, álarcok viselésével, no meg az adománygyűjtés volt.
Maga a játék több szereplős misztériumjáték, benne két szokáskör keveredik: a kereszténység előtti pogány és antik gyökerű, valamint keresztény szokások. Legrégebbi feljegyzések a 11. sz.-ból vannak latin nyelvű liturgikus jelenetekről, melyeket templomban adtak elő. A 17. és a 18. században főként iskolások és laikusok vallási előadásairól szólnak a tudósítások, az első magyar szövegek is a 17. századból származnak. A 19-20. századi betlehemes játékok részben a korábbi szövegek folklorizálódott változatai, részben pedig aktualizált szövegek. Kétféle betlehemező szokás maradt fenn, az egyiket élő szereplőkkel, a másikat pedig bábfigurával adják elő. Szereplőik mind a két esetben a pásztorok, az angyalok, a vezérlő csillag, valamint Mária és József. A középkorban a bábfigurákkal előadott betlehemezést a templom oltárán mutatták be, s csak később tiltották ki a templomokból a lassan beleszövődő világi elemek miatt. A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A dramatikus játék fő eleme a pásztorjáték, amely a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg tréfás párbeszédére épül. A betlehemezés fő kelléke a templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. A pásztorjáték szereplői: a kis templomot vivő két angyal, három pásztor, ami egyes vidékeken kiegészül több szereplővel. Az Alföldön az angyalokon, pásztorokon kívül a betyár vagy huszár és Heródes is megjelent. Erdélyben az angyalokon, pásztorokon kívül szerepelt Szűz Mária, Szent József, futár és király is. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatálarcot is viseltek. Általában felnőtt férfiak, legények játszották, akik a játékot kellő komolysággal, liturgikus szolgálat igényével adták elő. Szerkezete: bekéredzkedés, szálláskeresés, pásztorok ébresztése, az öreg csobánnal v. pakulárral folytatott párbeszéd, ajándékvitel, adománykérés. A bábtáncoltató betlehemezés a betlehemezés másik sajátos típusa. A kellékként hordozott Betlehem belsejében egy rövid bábjáték is bemutatásra kerül. A bábokat a Betlehem alsó részében vágott járatban, alulról mozgatják. A bábok táncát, mozgását a szereplők énekkel kísérik.