ARADI VÉRTANÚK TERE
Éjjel-nappal élettel teli tér, a Dóm-tér „előtere” a Gellért-kapun túl, Hősök kapuján innen. Szinte mindig zsúfolt, a gyalogos forgalom egyik csomópontja, de zegzugos kialakításával megpihenésre is alkalmas. A klinikák, egyetemi épületek, iskolák, Somogyi Könyvtár, a kereskedelmi egységek és a Dóm tér közelsége Szeged egyik leglüktetőbb terévé teszik.
Története úgy alakult, hogy ez lett a város történelmi emlékhelye. Itt zajlanak nemzeti ünnepeinken, történelmünk emlékezetes évfordulóin a városi megemlékezések, főhajtások, koszorúzások. A tér maga több mint kétszáz éve a város legfontosabb emlékműveinek a helye, nevét pedig az 1849-ben Aradon kivégzett hősökről kapta. Korábban itt állt a Rozália kápolna, melyet a 18. században építettek a pestis áldozatainak emlékére és amely ma a Lechner téren látható. 1896-ban itt emelt a város emlékoszlopot az 1848-49-es szabadságharc szőregi csatájának tiszteletére, az első világháború után egy másik emlékoszlopot emeltek a térre az elesett 46. gyalogezred szegedi áldozataira emlékezve , ami a Hősök kapuja építésekor szintén elkerült a térről. A tér fő látványossága ma a II. Rákóczi Ferenc lovas szobra, az 1849-es szőregi csata emlékoszlopa az aradi vértanúkra emlékező táblával és az 1956-os forradalom és a megtorlás áldozatainak emlékére állított kopjafa.
Az Aradi vértanúk teréből nyílik a tér- és épületegyüttes tervezőjéről elnevezett Rerrich tér. Egy hajításnyira van a Tisza, a Tisza-parton az Árvízi Emlékmű áll. A Dóm tértől a Gellért-kapu és a Püspöki palota választja el, a tér túloldalán az Aba Novák- freskóval díszített Hősök kapuja áll. A tér másik kijárata pedig a Dugonics térre visz. Összeérnek és összetartoznak itt a terek, a Szegedi Advent terei.